És kifújjuk a nagy levegőt

Több okból kifolyólag is. Mindegyik ok nagyon jelentős, és nagyon nagy levegőt kellett nagyon sokáig bent tartani, hogy most úgy érezzem, lehet belőle engedni.

Az első ilyen az a ház és kertrendezés.
Mikor megkaptuk a kulcsokat elvadult állapotok voltak leginkább jellemzőek az egész udvarra (nem hasonlított ahhoz, amit elsőnek láttunk hónapokkal előtte :D).
Itt egy elburjánzott növény amott száz betonnal töltött oszlop, és mindennek közepén a medence, mellette a mindenféle ól.
Jófogáson meg lett hirdetve, amit tudtunk. Medence, nyúl ketrec, építkezési törmelék, fémek.
A medencéért hamar lett is jelentkező ősszel. Megbeszéltünk mindent, majd tegnap megtörtént a nagy szállítás.
A ketrecért és törmelékért egy helyi kőműves jelentkezett ugyebár. Aki végül ólakat bontott és jelenleg is töri és viszi a fölösleges betont.
Szóval ez is megtörtént. Az utolsó fázis már csak föld rendelés, talajmunka, befüvezés és nagyjából kész is az udvar, lehet nyáron szaladgálni.
Kintre be kell szerezni egy hintát, építeni egy homokozót, majd Bella szülinapjára a terv egy trambulin.

Szegény itteni szőlőtől meg kellett szabadulni, de máris átláthatóbb.

A másik számomra igazán nagy dolog, hogy lassan két éve vagyunk együtt. Szerelmes két éve, de nehéz is volt. Mindenkinek meg kellett önmagával küzdenie, rendet rakni a lelkébe és egyikünknek sem volt ez könnyű. Nem volt mindig egyszerű megértőnek lenni a másikkal, és valószínűleg sokszor lesz még hasonló kemény feladatunk a jövőben is.
De végre úgy érzem, hogy a gyerekeket illetően rendbe kerültünk. Mind a két gyerek kezdi megtalálni a maga a helyét ebben a helyzetben, elfogadni az új családtagokat, és mi mind ketten kezdjük érteni és érezni a másik gyerekét.
Nem hittem volna, hogy ezzel a feladattal meg tudunk birkózni, de sikerült, és nagyon boldog vagyok tőle!

Bent annyival vagyunk előrébb, hogy sikerült egy darab szekrényt kiszorítanunk a költségvetésből, így az én ruháimnak is lett hely. Azért tervben van még egy Béla ruháinak is, hogy ne a régi szekrényben legyenek az Ő ruhái sem.

Volt segítségünk is:

A gyerekek még mindig szépek, aranyosak, és nehéz velük. :D (mert most Dani pl tök beteg a változatosság kedvéért)